Pakisztán – Országok, szokások, sárkányok

Share Button

 

Mielőtt belekezdtem ennek az országnak a sárkányos hagyományait kiszimatolni, máris azt gondoltam, hogy ez bizony sok újdonságot nem fog tartalmazni, maximum pár részletben különbözik a közeli India sárkányos szokásaitól. Cimbi nagyszerű írása a Basant fesztiválról ugyan adott némi kiindulási alapot, de miután nekiálltam linkeket gyűjteni, be kellett látnom, hogy forrás van elegendő, és a képek alapján még eltérés is van. Kíváncsi vagyok, mi fog kiderülni?

Történelem, legendák

1542-ben pandzsábi nyelven a patang-ot (sárkány) először egy leírásban jegyezték fel.  Manzan -a költő- a sárkány röptét mint metafórát használja az érzései kifejezésére szerelme iránt a Madhumalti című versében. Amikor a Brit gyarmatosítás alól felszabadult India visszakapta függetlenségét és kivált Pakisztán, a szokások megmaradtak, viszont ezek után már a külön országok szokásairól beszélhetünk. Innen az egyezés az indiai  sárkányos szokásokkal.  A helyi sárkányos események ebben az országban is egy fesztiválra korlátozódik. A tavasz hírnökeként virágzó mustár sárga színének tiszteletére tartják a Basant fesztivált. A fesztivál része az 1750-as évek óta megtartott sárkányos viadal is. A Basant ünnep napját megelőző és követő hetekben is sokan sárkányoznak.

A Basant fesztiválon a sárkányeregetés tradíciójának alapja egy XVIII. századbeli legenda, miszerint halálra ítélték a fiatal hindu Haquiqat Rai-t, mert az iszlám vallást gyalázta. Életét úgy menthette meg, ha áttér az iszlám vallásra, de ezt megtagadva kivégezték. A hagyomány gyökere erre az eseményre vezethető vissza, a fiatal fiú tiszteletére és az eljárás ellen tiltakozva a hinduk azóta sárkányeregetéssel tisztelegnek. A sárkány a lélek szabadságát, a vallás iránti tiszteletet jelképezi.

Egy 1950-es években készült beszámoló szerint az ünnepeken a sárkányeregetés kimondottan a kevésbé tanult, iskolázatlan munkások szórakozása volt. Egy pár gyerek és középosztálybeli polgár is becsatlakozott, de a módosabbak megvetették ezt a fajta tevékenységet. Manapság a fenti beszámolóhoz képest sok minden megváltozott, eltűntek a műveltséghez köthető korlátok, nemtől, kortól, műveltségtől függetlenül mindenki ereszti sárkányát. A 97%-ban iszlám vallású országban nem nézik jó szemmel a hindu szokást, sok cikk szól a sárkányozás elnyomását célzó rendeletek politikai/vallási hátteréről.

Szokások, hiedelmek

A Basant ünnepen -amit február közepén szoktak tartani- sokan sárga ruhát hordanak, a sárga sárkány is előkelő helyet foglal el az árusok polcain. A sárkányozás fellegvára Lahore. A törvény tiltására fittyet hányva eregetik sárkányaikat. A vallási konzervatívok a tiltást hitük és kultúrájuk elleni támadásnak érzik, hiszen az évszázados hagyományukon esett csorba, tradíciójukat nem tudják és akarják levetkőzni, immáron a vérükbe van. Gondoljunk bele itt európában, ha betiltanák mondjuk… a hímes tojást. Elég fura lenne, biztos vagyok, hogy sokan hallatnák hangjukat. Szinte ugyan úgy zajlik egy Basant fesztivál sárkányos része, mint ahogy Índiában a Makar Sakranti. A családok a lapos háztetőkön összegyűlve reggeltől egészen az éjszakába nyúlóan viaskodnak egymással. Úgy rendezkednek be, hogy egész napra kitartson az enni- és innivaló, harc közben kedvenc zenéik szólnak. Az általános zajt néha megtöri a vágási pozíciót elért sárkányos diadalittas kiáltása: “bo kataaaa”,  ez a vágást jelzi. Azok a sárkányeresztők, akik közel kerülnek a földhöz sárkányukkal sem tudhatják biztonságba repülő eszközeiket. A tereken és utcákon a “vérszomjas” tömeg botokkal, ágakkal vadásszák le az alacsonyan repülő sárkányokat. “De ez csak játék…” 😀

Sárkány fajták

Gyakorlatilag típusra megegyeznek az indiai sárkányokkal. Ami szembetűnő az első pillantásra az az, hogy minden neten talált képen nagyobbak a sárkányok az indiai példányoknál.

A patang alakban egy kicsit kerekebb, a gyémánt forma mintha a kör kontúrja felé húzna, ezt az alakot a hosszabb feszítő ív okozza.  A farokrész is jóval nagyobb mint az idiai patangoké, a kilépő él íves.

Összeállítása, anyaga megegyezik az indiai patang-al. A nagyobb méret valószínű oka, hogy Lahore a szárazföld belső részén fekszik, a tengeri szelektől elzárva, bár ez részemről csak találgatás. Az indiai fajtákkal ellentétben több sárkányt díszítenek, felületükre mintát, feliratot helyeznek el. A sárkányok formája szinte egyforma az indiai típusokkal, de elnevezésük különbözik, amelyek magasság-szélesség arányuktól, méretüktől függ. Lássuk milyen néven futnak náluk:

  • patang
  • guddi
  • door
  • peecha
  • bhangra
  • gidda

 Az indiai patang-ról bővebben itt!

A tukkal észak Indiában és Pakisztánban a kedveltebb sárkány, jelentése: lámpás. Az elnevezését onnan kapta, hogy a fesztiválok alkalmával az est beálltával kár több darabot összekötve lampionokat emeltek a magasba, a sárkány elég jó emelőerővel bír. tukkal felépítése három ívből és egy gerincből áll. Szélessége általában 50 és 80 cm között változik, gyakorlatilag lapos.  Farok gyanánt egy bojtot szoktak felerősíteni, de ezt is csak esetenként. (Fogalmam sincs, hogy miért hiányzik, talán a kevésbé sikerült változatokat súlyozzák ki így vagy csak díszítő elem lenne?)

Irányítása a harci játékban gyakorlatot igényel, úgy tartják, ez a legtechnikásabb sárkány. A kevesebb tapasztalattal rendelkező eresztők nem ezt a sárkányt választják mivel nem egy mozgékony típus, azonban állítják róla, hogy egy tapasztalt eresztő kezében a győzelem kulcsa is lehet. Úgy tartják, hogy ehhez a fajtához ragaszkodó reptetők kifejezik bátorságukat és önbizalmukat.

Sajnos Ázsián kívül nem egy elterjedt típus, mert elkészítése nem tartozik az egyszerűbb   feladatok közé, hiszen három feszítő ívet is tartalmaz, amelyeket, ha nem pontosan készítenek el, akkor nem képes repülni. A zsinórt Indiához hasonlóan manjha-val kezelik, ami zúzott üveg és ragasztó keveréke. A zsinór anyaga kender vagy pamut.Inkább madarat utánzó alakja miatt készítik megszállottak és a gyűjtők is előszeretettel vásárolják.

Jelenkor

 Pár éve megjelentek ebben az országban is a Kínából beérkező kiegészítők. Többek között  elérhető egy olyan zsinór is, aminek felületébe alumínium carbid fémszálak vannak beszőve, hogy a vágásokat kivédje. Ez a zsinór nagy népszerűségnek örvend, azonban több gondot is okozott mint a hagyományos zsinór szettek.

 

Az erősebb zsinór sokkal nagyobb sérüléseket képes okozni, mint a hagyományos változat, madarak, biciklisek váltak áldozatul, ráadásul elektromos vezető is. 2005 októberében a kormány betiltotta a harci sárkányozást szerte az országban a következő okokból:

  • a motorosok és biciklisek életveszélyes sérüléseket szenvedtek el a sárkányok erős zsinórjától, ahogy visszahullottak a közlekedési útvonalakra
  • a levágott sárkányokat kergető gyerekek a közlekedési útvonalakra kifutva megsérültek vagy meghaltak
  • a zsinórok okozta elektromos áramütések elkerülése végett, valamint az ebből adódó vezetékjavítások, hálózati kiesések költségének elkerülése végett

A fenti intézkedés nagymértékű felháborodást váltott ki a hinduk köreiben, a tiltakozók az utcára vonultak, ahol a rendőrséggel is összetűzésbe kerültek. A merész sárkányeresztők tömegesen hánytak fittyet a tiltásra, folytatták veszélyes kiegészítőikkel a hagyományos sárkányeregetést. A rendőrség dolga igen nehéz volt, hiszen tömeges ellenállásba ütköztek amikor intézkedni próbáltak, bár ilyen ellenállás mellett is sikerült 600 személyt letartóztatni. A sárkánykészítők és kereskedők petíciót fogalmaztak meg, miszerint megélhetésük és tradicionális mesterségük ellehetetlenült a tiltásokkal. 2006-ban létrejött az iszlám vallásúakból a Demokratikus Front a Sárkányozás Ellen nevű csoport, akik követelték a halálos sport végleges betiltását. Nem titkolt szándékuk, hogy a kisebbségnek számító hinduk hagyományait elnyomják. Olyannyira elfajult a két vallás között a vita, hogy még nyilvános sárkányégetésre is sor került, hivatkozva a balesetveszélyre.

2006-ban a fenti tiltást részlegesen feloldották az ünnepek idejére és szabályok keretei közé szorították  a sárkányeregetést,  hogy elkerüljék a nagy méretű turisztikai visszaesést, egyúttal teret engedve a hagyománynak. Több intézkedést is bevezettek ezzel a balesetek számának csökkenését várták. A szabályok között található a sárkányok méretének korlátozása, a kizárólag helyi anyagok felhasználása, amivel kiszorítani kívánják az import sárkányokat és veszélyes kiegészítőket, az eresztéshez használt pamut vastagsága, valamint a manjha összetétel. 2007-ben a helyi kereskedők szövetsége egy újítással állt elő a kétkerekű járművek vezetői védelmére. Az újítás lényege a mindössze két ívesre hajlított pálca, amit a vezető előtt és mögött rögzítenek a járművön. Az eszköz működésének lényege annyi lenne, hogy az utakra visszahulló, a menetirányra keresztbe futó sárkányzsinór ne tegyen kárt a sofőrbe, hanem a pálcákon felfelé átcsúszva védje meg a sérüléstől. A fesztivál ideje alatt a hotelek teljes foglaltsággal működnek, nemzetközi látogatókkal telnek meg a közterek, becslések szerint 100 ezren érkeznek a városba. A sárkányos harc kerül a turisták érdeklődésének központjába,  némileg köszönhetően a rémisztő balesetekből adódó hírverésnek. A kormány döntése mögött azonban nem csak a kisebbségek jogainak visszaállítás áll, hanem az a 3,3 millió USD(!), amit a fesztivál alatt a sárkányokra és kiegészítőkre elköltenek a látogatók. 2006-ban Pervez Mussarraf a kisebbségek jogainak elismerése után a homoszexuálisok csatlakoztak a történelmi fesztiválhoz, nem leplezve szexuális irányultságukat. A fesztivál alatt nem mindenki ünnepel. Szokássá vált, sőt hivatássá, hogy a mély szegénységben élő családok kimondottan a lehullott sárkányok begyűjtésére szakosodnak. A hely kiválasztása sem mindegy, hiszen a város gazdag negyedében jobb “fogásra” tehet szert a szemfüles gyűjtő. A beszámoló szerint 50 db jó állapotú, új sárkány eladása fedezi egy 4 fős család egy havi szükségleteit. Azonban a város elektromos rendszere iszonyatosan veszélyes foglalkozássá is teheti a sárkány vadászatot. A hálózatra felakadt zsinórokra felhordott vágó-paszta könnyen megsértheti a vezeték szigetelését, amitől a zárlat jöhet létre, rosszabb esetben a gyűjtő halálához vezethet.

A külföldre vándorolt pakisztáni kolóniák napjainkban előszeretettel rendeznek helyi sárkányos harcokat az ünnepek idején. Mint mondják: “ez több mint sárkányos harc, mindez szól a büszkeségről, az ügyességről, játékról és hitről.”

Most, hogy nagyjából körüljártam ezt a témát és az alábbi linkeken kívül igen sok oldalon jártam, sok cikket elolvastam. Meg kell jegyezzem, hogy szédítő az a mennyiségű írás, amelyek a Basant fesztivál véres részleteit tárgyalják, szinte mindegyik beszámol erről. Sajnálatos, hogy egy ilyen sárkányos tradíció ekkora ellenállásba ütközik, joggal… Biztos vagyok benne, hogy ez egy olyan esemény, amit már nem is szokásként, hanem a vallás részeként értelmeznek, de a rengeteg, évről évre ismétlődő halál- és balesetek hatására sem változtatva szokásaikon a felháborodás véget szakíthat ennek a nagyszerű eseménynek. Remélni merem, hogy észrevéve a körülmények változását (elektromos vezetékek megjelenése, közlekedés) tudnak változtatni eszközeiken, és a jövőben halál és balesetmentes Basant fesztiválokról olvashatunk. Friss hír most 2012-ben, hogy a hagyományos Basant sárkányeregetést idén is tiltja a kormány. Pedig jó lenne, ha mindenki engedne egy kicsit…

Források:
http://lahorenama.wordpress.com/2009/03/10/the-history-of-basant/
http://www.chron.com/life/houston-belief/article/Kite-lovers-flying-against-religious-winds-in-1777608.php http://www.shahinshah.com/blog/basant-kite-passion-in-pakistan/
http://www.pewforum.org/Religion-News/Pakistans-kite-ban-pits-Islam-against-popular-tradition.aspx http://www.pinknews.co.uk/2006/03/14/gay-pride-rising-in-pakistan/
http://www.kiteplans.org/planos/tukkal/tukkal.html
http://www.nytimes.com/2006/03/11/international/asia/11kites.html?_r=2
http://www.usatoday.com/news/world/2008-04-11-1591947783_x.htm
http://www.dailytimes.com.pk/default.asp?page=story_10-2-2003_pg7_25

Share Button

Szólj hozzá!

%d blogger ezt szereti: