Kína – Országok, szokások, sárkányok

Share Button

Egyes feltételezések szerint Kína a sárkányozás őshazája. A találgatások szerint az ötletet talán egy zsinóron megtartott vitorla lobogása váltotta ki vagy egy szélfútta kalap, ami beleakadt viselője nyakláncába. Szinte mindenki látott már sok elemből összeállított sárkány-sárkányt, közismert a kínai kultúra kötődése a sárkányokhoz. A Kínai Technológia és Tudomány története című könyv  szerint Kínából terjedt el Európába a sárkányozás kultúrája. A könyv szerint a sárkány -mint találmány- volt az első lépés a repülés felé, később ebből alakulhattak ki a repülőgépek. Sok történet, legenda és leírás maradt fent a régi Kínából.

Történelem, legendák

A történet szerint Ie. 478-ban Mo Di mester 3 éven át (!) készített egy sólyom alakú sárkányt fából, ami mindössze egy napi repülés után megsérült. A fáma úgy szól, hogy tudását átadta Lu Ban tanítványának, aki már bambusz és selyem használatával egy szarka alakú sárkányt épített, ami már 3 napig sikeresen repült. Logikus, hagy a természetet utánozva madarak formájára készítették el első sárkányaikat. 
Egy másik, immáron már dátumozott beszámoló szerint 559-ben az uralkodó elrendelte a Yuan nevűek likvidálását, ami által egy testvérpár egyik fele börtönbe került, pontosabban egy toronyba. A testvére sárkányt készített, majd a toronyhoz közel eresztette, így a raboskodó rá tudott kapaszkodni így a sárkány segítségével megmenekült.


Ahogy más országokban, itt is felhasználták a sárkányokat katonai célokra. Olyan nagy sárkányokat készítettek, amik képesek voltak megfigyelőket felemelni, így az ellenséges csapatok mozgását folyamatosan nyomon követhették, sőt demoralizáló szórólapokat is szórtak az ellenséges katonák közé. Egy merészebb forrás arról számol be, hogy ezekre a sárkányokra kisebb termetű íjászokat is felkötöztek, akikkel együtt a sárkányt az ellenség vonalaihoz közel eresztve lőhették ki nyílvesszőiket.
Az ókori Különleges Események Gyűjteménye (Records of Strange Events (Du Yi Zhi)) könyv szerint Wu Di császár által vezetett csapatokat bekerítették a lázadók. Wu Di császár ekkor sárkány segítségével próbált segítség kérő üzenetet küldeni a szövetséges csapatoknak. Azonban terve nem sikerült, a sárkányt levadászták az égről  és az üzenet nem jutott célba.
202-ben a Chu-Han háborúban Zhang Liang tábornok megparancsolta katonáinak, hogy építsenek egy olyan erős sárkányt, ami képes egy embert felemelni. Amikor a sárkány elkészült, egy kis termetű katonát emeltek a ködös időben az ellenség fölé, aki népszerű dalokat énekelt az ellenséges csapatok szülővárosáról. Gondolom, ennek az “égi üzenetnek” demoralizáló hatása volt a katonákra, akik szerint “még a hangok is azt mondják menjünk haza, ne háborúzzunk“. Más leírásokban találtam még ehhez hasonló történetet, amiben egy “lidérces hangokat hallató hárfa” volt felszerelve a sárkányra. Ezt is a ködös időben (hogy jön össze a szél és a köd egyszerre??? talán alkony?) eresztették be az ellenség fölé, ami bizonyára rettenetesen megrémítette a katonákat.
Han Sin tábornok egy vár bevételét tűzte ki célul de a nyílt támadás nagyon kockázatos lett volna. Ekkor egy sárkányt eresztett hosszú zsinóron az erődítményhez, majd később lemérve a zsinórt geometriai számítással meg tudta állapítani a távolságot. Erre azért volt szükség, mert alagút ásással akarta bevenni a védett erődítményt, a pontos távolsággal pedig pont a kívánt hosszt tudták kiásni.

Kínában a Kulturális Forradalom alatt betiltották a sárkánykészítést. A mesterek ekkor illegalitásba kényszerültek, a Vörös Gárda vadászott a törvényszegőkre. Akit rajta kaptak mestersége gyakorlása közben, azt 3 év börtönnel jutalmazták. Így, titokban készítették tovább remekbe szabott sárkányaikat, hiszen nem szerették volna, hogy kézügyességük megkopjon és tradicionális sárkányaik feledésbe merüljenek.

Ekkor alakult ki a miniatűr sárkányok készítésének kultúrája, a kis méretű sárkányokat könnyebb volt elrejteni a kíváncsi szemek elől. Ezek a sárkányok méretben, kidolgozásban, merevítőkben pontos kicsinyített másolatai az eredetieknek. Erről annyit érdemes tudni, hogy minden sárkány kicsinyített/nagyított mása ugyanazokkal a repülési tulajdonságokkal bír, mint az eredeti mérettel rendelkező. Napjainkban a gyűjtők körében igen magas értéken cserélnek gazdát ezek a példányok.

Szokások, hiedelmek

Az 1660-as években alakult ki az a babona, hogy az elengedett sárkány magával viszi a rossz szerencsét vagy betegséget. Az ilyen sárkányok megtalálói hagyták a földön a jószágot, mert hitték, hogy a “szállítmány” átszáll rájuk. Az biztos, hogy egy lelki betegnek, depressziósnak igen jót tesz egy ilyen kültéri elfoglaltság.
Egyesek hisznek abban, hogy a magasan repülő sárkányok amolyan hírvivők az “égiekhez”,  majd visszatérve a földre szerencsét hoznak.
A Quinming ünnep (nálunk Halottak Napja) alatt megemlékeznek az elhunytakról, ételt visznek sírjukhoz, kitakarítják az elhanyagolt emlékeket. A hagyomány szerint a különböző alakú sárkányokon keresztül küldenek üdvözletet elhunyt rokonaiknak. A kínai emberek hisznek abban, hogy sárkányeresztés jó hatással van a ying-yang-ra. Ahogy a tekintetét felemeli a sárkányeresztő, egy kicsit megnyílik a szája, ezzel utat nyitva a  felesleges testhőnek, az immunrendszer erősödik. Hiszik, hogy nagyon jót tesz a nyakcsigolyáknak és a látásnak is.

Sárkány fajták

A kínai nyelvben a sárkány elnevezés két szóból áll össze ezek a FEN és a ZENG. Jelentésének értelmezéséhez azonban egy kis magyarázat szükségeltetik. A 900-as évek folyamán megkezdődött az addig ismert sárkány formák átgondolása.

Apró bambusz merevítőket helyeztek el a jobb repülés érdekében, amik reptetés közben vibrálni kezdtek.  Az eredmény a ZHENG húros hangszer hangjához hasonlított. Ebből alakult ki a név, ami előtagként megkapta a FENG szót ami szelet jelent. Tehát a mai elnevezés jelentése szabadfordításban: SZÉLHÁRFA = FEN-ZENG.

Xuanzong császár és az akkori arisztokrácia bolondultak a sárkányokért. Akkoriban ez elég költséges mulatság volt, nem engedhette meg mindenki magának ezt a luxust. A Tang dinasztia idején  találták fel a papírt, ami alternatív megoldást jelentett a drága selyem helyett. Így az olcsó papírból és bambuszból készült sárkányok gyorsan elterjedtek a szegény lakosság köreiben. Ebben a korszakban a kínai sárkányok nagy fejlődésen mentek keresztül a forma, a struktúra és a mintázat terén. Mivel óriási kereslet alakult ki a sárkányokra , megszületett a sárkánykészítők kézműves ipara. A mai Kínában több mint 300 kínai eredetű sárkányt tartanak nyilván, írásjelek, emberi alakok, állatok, rovarok és mitológiai alakok formájában. A sárkányok mérettartománya megdöbbentő: 1 cm-es darabtól 350 méterig.

A sárkányokra festett motívumoknak üzenet értékük van. A  fenyőfa és a daru hosszú életet jelent, a medve jó szerencsét, a denevér és a barack ez előbbi két kívánságot egyben jelzi, egy fecske alakúra egy hal motívuma pedig az évenkénti anyagi gyarapodást jelzi.

Kínában nem ritka, hogy ajándékba sárkányt visznek, a felfestett motívummal gesztust gyakorolva az ajándékozott felé. Nem ritka, hogy sárkányaik legendák történetét formázzák. A képen látható sárkány  a híres “Fehér Kígyó Legendáját” dolgozza fel, ami dióhéjban egy mitikus fehér kígyóból átalakult hölgyről és egy hétköznapi halandó fiú szerelmének viszontagságairól szól.

Szinte lehetetlen felsorolni azt a több mint 300 féle sárkányt, amik Kínából származnak. Főbb jellemzőik alapján négy kategóriába sorolhatóak:

  1. “százlábú”, ami több kis részből és egy fejből áll. Érdekesség, hogy a Qing dinasztia előtt csak a császároknak volt joguk a sok elemből összeállított sárkány-sárkányokat eregetni. A kígyótest sok kis korongból áll, amiket egymáshoz három tökéletesen egyforma méretű zsinór rögzít. A test stabilitásáért a korongokon elhelyezett merevítők felelnek. Ezek oldal irányba jócskán kilógnak, amiknek a végén apró bojtokat rögzítenek. A korongok felelnek a felhajtóerőért, a stabilitást pedig a bojtokkal érik el. Ez a struktúra minden esetben a sárkány testét az uralkodó széljárás irányába fordítja, a korongok így nem esnek ki a szélből.
    Egy ilyen sárkánynak a 3D-s feje gyakran 5 kg-ot is meghaladó súllyal bír, anyaguk bambusz, amit bonyolult struktúrákban rögzítenek egymáshoz, fedésnek pedig keményített papírt használnak. 
    A fej borítására a császárok idejében még a selyem volt használatos. Igen nagy gondot fordítanak a sárkány díszítésére, minden részletét kidolgozzák. Eresztéséhez mérettől függően több emberre van szükség, eleinte a farok részeit “dobják” fel a levegőbe, majd folyamatosan az egész testet, végül a fej következik. Weifangi specialitás. A sárkány  részletei tartalommal bírnak:
  •  szarvak: a hosszú élettartamot és a halhatatlanságot jelzik
  • tigrisszem: a kínai kultúrában az állatok királya, hatalmat és erőt jelképez
  • harcsabajusz: az anyagi javak felhalmozásának jelképe
  • szakáll: az intelligencia és a tehetség jelképe, Kínában a szakáll hossza egyenes arányban áll a bölcsességgel
  • a soktagú test: a kígyót jelképezi
  1. Merev szárnyúak, amiknek a merevítőre szorosan rögzített a vitorla. Ezt a típust szimmetrikus bambusz merevítők jellemzik (néha egy erős gerinccel), amire szorosan erősítik a vitorla anyagát, az egész sárkány meglehetősen merev szerkezetet alkot. A gerinc két oldalán beépített merevítők nem egy anyagból vannak, ezzel adva némi szabadságot a szerkezetnek. Alakban sok változatuk létezik: fecske, kereszt alakú szerkezetek, madarak, háromszög alakok.
  2. Laza vitorlások. Ezeknek a sárkányoknak a gerincen kívül a szárnyak belépő éleinél, vagy annak közelébe vannak elhelyezve a merevítők. A vitorla alsó részei szabadon lobognak. Gyakran oldalanként a vitorla anyaga két vagy több külön részből áll. A szabadon lobogó részek igen élénk látványt nyújtanak. Az alakváltozat igen széles, legtöbb esetben állatokat formáz: szitakötőket, aranyhalakat, rákokat, sasokat, rákokat, lepkéket.
  3. Lapos felületű sárkányok. Ezek a sárkányok az összes élen teljesen merev felületet képző bambusz kerettel készülnek, amelyeket belső merevítők is erősítenek, repülésüket farokkal stabilizálják. Általában mitológiai jeleneteket, személyeket formáznak vagy szögletes társaik minden esetben a kínai 4-es szerencseszámmal osztható éllel készülnek. Felületükön sok esetben megtalálható a ying-yang motívum.

Jelenkor

A kínai sárkánykészítés a mai napig virágzik, több neves építő mester is folytatja a a hagyományokat. Közülük a legismertebb Wei Yuantai, aki több mint 70 éve készít sárkányokat, több mint 200 új sárkányforma fűződik nevéhez, új merevítőstruktúrákon át még összecsukható modellt is tervezett. Az egyik ilyen 3 méteres(!) sárkányt tortadoboz méretre lehet összehajtogatni.

A mai Kínában már több mint néphagyomány vagy szórakozás a sárkányozás. Több millióan űzik ezt a nagyszerű sportot. A jelenlegi sárkányeresztő szervezetekről, klubokról semmit nem sikerült kiderítenem, gyakorlatilag majd’ minden keresés a “trade” vagy “buy” szavakra mutatott. A sok hagyományos kínai sárkány mellett innovatív, modern sárkányok is készülnek. A Pansh paplanok nálunk is jól ismert sárkányok, jómagam is közelről meggusztálhattam pár példányt. Aránylag szép kivitel és jó használhatóság jellemzi, de azért érezni rajta a kiforratlanságot. Természetesen nem csak a soft sárkányok piacára törtek be, jó minőségűnek mondott kiegészítőket és több zsinóros sárkányokat is gyártanak. Ez mind szép és jó, de sajnos -mint ahogy Kínát említve nagyon sokszor felvetődik- a hamisítás is belefoglaltatik a repertoárba. Igen, jól kitalált csúcsminőségű sárkányok másolásából fakadó vita szemtanúja is voltam a neten. :((

Az egyik legnagyobb sárkányos fesztivál a Weifang amit minden áprilisban rendeznek meg. Az eseményen beiktatási ceremóniát(?) és nemzetközi sárkányos versenyt is tartanak, amin elnyerhető a “Sárkány Király” cím. A fesztiválon megfordult európai és amerikai sárkányosok beszámolóiból kiderült, hogy a helyiek nagy általánosságban a hazait eresztik, de érdeklődve kacsintgatnak a trükk és revó sárkányok irányába is.


A városban található 8100 m²-es alapterületével  a világ legnagyobb sárkány múzeuma. Az épület alakja a híres kínai sárkányról lett mintázva, mind alakban, mind mintázatban, bár erről nem sikerült megbizonyosodnom. A múzeum előtt található a Sárkányos tér, amit  nyilvánvaló okok miatt hoztak létre. A hét kiállítóterem témája a következő:

  1. a sárkány születésének története, és felhasználásai a múltban
  2. a weifangi sárkányok készítői és fejlődésük története 
  3. sárkánykultúrák bemutatása elsősorban a környező országokból, érintőlegesen más kontinenseké is
  4. kínai sárkányok bemutatása területi tagoltság szerint
  5. sárkányversenyek szabályai, repülés elve, a sárkánykészítés technikája
  6. sárkányos fesztiválok a világban
  7. bevezetés a sárkánykészítés világába, megvásárolható sárkányok

A múzeum honlapja elérhető innen!

Amikor nekiláttam az utolsó bekezdésnek, akkor jutott eszembe, hogy mennyi mindent nem is írtam le és mennyi képet hagytam ki. De egyszerűen nem lehet összesűríteni ennyi információt egy ilyen gyűjtésbe, nem lehet minden csodás képet csatolni. Nem olyan mint Korea, ahol gyakorlatilag egy sárkánytípust kellett körüljárjak. Azonban meg kell jegyeznem, hogy az említett 300 feletti fajtának a töredékét sem sikerült megismernem, talán azért mert Kína még nem annyira nyitott ország vagy még nem vállalkozott senki a teljes paletta feltöltésére.

Források:

http://kaleidoscope.cultural-china.com/en/144K2100K5433.html
http://www.sacu.org/kitehistory.html
http://www.chinaculture.org/gb/en_chinaway/2005-07/14/content_70609.htm
http://www.chinavista.com/experience/kite/kite.html
http://traditions.cultural-china.com/en/16Traditions324.html
http://www.wfworldkitemuseum.com/en/index.aspx
http://www.my-best-kite.com/chinese-kites.html
http://chinakites.org/index.htm
http://albatrosskite.en.alibaba.com/

Share Button

Szólj hozzá!

%d blogger ezt szereti: