Afganisztán – Országok, szokások, sárkányok

Share Button

Afganisztán

Ismét egy olyan országhoz érkeztem, aminek sárkányos szokásairól mit sem tudok. Képekkel ugyan már találkoztam és egyelőre úgy gondolom, hogy az indiai behatásokról fogok információt találni. Őszintén szólva egy kicsit félve állok neki, hátha annyi egyezés lesz Indiával és Pakisztánnal, hogy nem is lesz újdonság. Azt gondolom, hogy az India-Pakisztán vonalon terjedt el ezen a tájékon a sárkányos kultúra, valószínű, hogy eme két ország sárkányaihoz hasonlatos eszközöket fogok találni. Na, indulok kutakodni!

Történelem, legendák

A leírások szerint “több mint száz éves múltra” tekint vissza a sárkányozás kultúrája Afganisztánban. Első hallásra nekem ez kicsit kevésnek tűnik, hiszen a “közeli” Pakisztánban és Indiában már az 1500-as években sárkányoztak.
Afganisztánban a sárkányozás széles körben elterjedt sport és elfoglaltság. Népszerűségét annak köszönheti, hogy a nagy általánosságban szegény lakosság egy igazán olcsó játékra tehetett szert a sárkány formájában. 1996 – 2001-ig a tálibok betiltották a sárkányozást és a madarak tartását, mondván: ezek iszlám ellenes elfoglaltságok. A sárkányeresztés már a  megszállás előtt  közkedvelt nemzeti sportnak számított, azonban a tiltás és a háború hatására kevesen merték megkockáztatni a lebukást. Akit repülő sárkánnyal elfogtak, azt megverték, eszközét pedig széttépték és összetörték, esetenként elégették. A leírás arra is kitér, hogy a megszállás alatt titokban folyamatosan készítették sárkányaikat a műhelyek, amiket nagy gonddal kiválasztott helyszíneken eregettek. Azonban, ha hiba csúszott a számításba és rajtakaptak valakit a sárkányeregetésen nem csak eszközét semmisítették meg és megverték, hanem a sárkánykészítő kilétét is tudni akarták. Azonban erre soha nem derült fény, többet jelentett számukra egy jó eszköz, minthogy feladják a kiváló sárkányaik készítőit. (Itt egy pillanatra álljunk meg, és olvassuk újra az előző mondatot. Igen, többet ért nekik a jó eszköz és a készítő épsége, mint egy kiadós verés!)
Mióta a tálib rezsimet sikerült a háttérbe szorítani, a nagyszerű sárkányos viadalok ismét rendszeressé váltak. Az afgánok  a tálibok elleni bosszújukként is aposztrofálják a sárkányeregetést. A helyi hatóságok az öregek tanácsának jóváhagyásával sok energiát fektettek abba, hogy ismét népszerűvé tegyék a sárkányozást, ingyen eszközöket osztottak szét a gyerekek között.

Szokások, hiedelmek

A térségben közkedvelt játék és hagyomány a harci sárkányozás, az országban a harci sárkányok uralják a légteret, főként Kabulban. Azonban egyúttal meg kell jegyezzem, hogy Afganisztánban a sárkányos élet köszönő viszonyban sincs a hagyományos értelemben vett játékkal, sokkal több mint egy szórakoztató időtöltés. Afganisztánban ez a fő sportág, amiben óriási tisztelet övezi azt a sárkányost, aki sikeresen kerekedik felül a többiekkel szemben egy sárkányos viadalon. Nagyon sok leírásban  a sárkányeregetés művészetéről írnak. Azonban a szervezetlenségnek köszönhetően nem alakulnak klubok, szövetségek, sőt területi és országos verseny sem.
A harci sárkányozás lényege, hogy az ellenfél/ellenfelek sárkányának zsinórját a saját sárkányuk zsinórjával elvágva, a földre kényszerítsék egymás repülő eszközeit. Afgán perzsa nyelven “bazi gudiparan”-nak hívják a harci sárkányeregetést, ami magyarul annyit tesz: játék egy repülő babával. Állításuk szerint ez néha több mint játék, egyesek művészi szintre emelték sárkányeresztő tudásukat. A nap végén nagy tiszteletnek örvend az, aki aznap megnyerte a játékot, több forrásban a “bajnok koronázásáról” írnak, ami a “saharti” cím elnyerését jelenti. Állítólag nagyobb tisztelet övezi a bajnokot mint a miniszterelnököt. Még a szovjet megszállás előtt nemzeti bajnokságokat is rendeztek, ahol az akkori afgán elnök  adta át a kupát.

Eleinte csak a lapos háztetőkről eresztették sárkányaikat a játékban résztvevők, nem volt szokatlan látvány egy nyári napon, hogy 15-20 sárkány andalgott a légtérben a kellő pillanatra várva. Vannak olyan sárkányeresztők, akik boltjuk előtt nap mint nap feleresztik sárkányaikat, még akkor is, ha nem látnak ellenfelet. Azonban hosszan nem kell várniuk, rövid időn belül előkerülnek az ellenfelek sárkányai is. A zsinórok hossza akár a 4- 5000 métert is meghaladhatja, így a sárkányok harcában résztvevők nagy magasságban, a város távolabb eső pontjairól is megmérkőzhetnek egymással. Ilyenkor nem látják a sárkányt, hanem csak megérzéseikre hagyatkozva, a zsinóron beérkező jelekre figyelve folytatják a harcot. Nem szokatlan jelenség, hogy amikor egy eresztőnek elfogy a zsinórja (mivel egy tekercset több eresztésre is használnak) inkább hagyja szabadon elrepülni a sárkányt, mint hogy vesztesen kerüljön ki egy csatából. Ez elfogadott eljárás, amellyel nem feladta a harcot, hanem “kiszáll a játékból”, elnevezése: azadi rawest (jelentése: szabad és törvényes- amivel a sárkány szabad begyűjtésére utalnak, valamint a “szabályos” kiszállásra a játékból) Azonban felismerve a játékban rejlő lehetőséget a városokon kívül eső területeken minden pénteken összegyűlnek, így volt ez már a háború előtt is. A péntekenként spontán összegyűlt eregetők hosszú csatákat vívtak egymással, néha afganisztáni mércével komoly összegeket kockára téve fogadtak az aznapi győztesre.
A sárkány kezeléséhez két ember szükséges, ezúttal beszélhetünk csapatról. A csapat egyik (eresztő) tagja a zsinórok kezelésért felelős, aki a behúzott zsinórt felcsévéli és támadás esetén igen gyorsan lazítja azt, míg a másik (húzó) tagja a sárkány irányításáért és a zsinórvágásokért -amit igen gyors zsinórbehúzással lehet elérni- felel. A húzó ujjaira bőrszíjat csavar, ami megvédi a zsinórra felhordott érdes-vágó anyagtól. Csak utaltak rá, de azt hiszem az eresztő amolyan segéderő, ha nyernek, akkor a húzó viszi a pálmát.

Azonban a harcok nem csak a levegőben folynak, hanem a földön is. Ahol harci sárkányozás folyik, ott megjelennek a sárkány futók (kite runners) is. A “kite runner” elnevezést azok a szegény gyerekek kapják, akik az alacsonyan szálló vagy levágott sárkányokat gyűjtik össze. A kite runner-ről mondhatjuk, hogy részei a harci sárkányos csatáknak, íratlan szabály, hogy az irányító zsinórjától megfosztott sárkány szabad préda. Ahol sárkányos harcok folynak, ott megfigyelhető, hogy megannyi pásztázó szempár kíséri figyelemmel az eseményeket, majd amikor egy irányítás nélkül maradt sárkány kezdi meg útját a föld felé, megindulnak a  helyesnek vélt irányba a versenyzők. Még a földre érés előtt begyűjtésükre szemfüles futók érkeznek és már a levegőben elkapva, sérülések nélkül veszik birtokba sárkányukat. Az elnevezés ebből az országból származik, de a jelenséget egész ázsiai térségben megfigyelhetjük, a futók általában a fiatal korosztályból kerülnek ki de nem ritka a középkorú sem.

A hagyományos sárkány harcos eseményeket csak férfiak látogatják. Egy másik érdekesség, hogy az afgán harci sárkányozásban nincsenek szabályok, hacsaknem az, hogy két sárkány egymás elleni harcába nem avatkozhat be egy harmadik fél.

Sárkány fajták

Nem tévedtem, amikor azt állítottam a bevezető szövegben, hogy sárkányaik alakja feltételezésem szerint hasonlítani fog a indiai-pakisztáni típusokra.  Anyagukban teljesen megegyeznek az indiai patanggal. Azonban Pakisztánhoz hasonlatosan az átlagos méret jócskán meghaladja az Indiai sárkányokét, a közkedvelt a kb. 100 cm hosszú, de előfordul a 150 cm-es fesztávú is. Alacsonyabb költségvetésű sárkányok is készülnek, ezeket már 30 cm-es gerinchossztól készítik. Alakjukban eltérnek az indiai patangtól, ezeknek a sárkányoknak a fesztávjuk jóval szélesebb, a farok résznél használatos kis háromszög itt egy széles íves alakzat. A feszítő szál íve sem hasonlít, a vitorlához ragasztott bambuszhasíték sokkal ívesebb.

A képeken megkülönböztethető egyes sárkányok ívének formája, elképzelhető, hogy ezek már a különböző változatai ezeknek a sárkányoknak, csak még nem nevesítették őket. Az egész sárkány kontúrja inkább egy kör vonalát követi mint a patang gyémánt formáját. A sárkányok különböző színekben készülnek, felületüket általában egyszerű geometriai alakzatokkal díszítik. A megszállók utáni újjáéledő kereskedelem sokkal szélesebb választékkal örvendezteti meg a készítőket, például élénkebb színű papírokkal vagy akár a Pakisztánból érkező nejlon alapú zsinórokkal.
A sárkányok gyűjtőneve itt is patang, de méretüktől függően is kapják nevüket, a papír ív mérete 50 x 75 cm:

  • pitang – kis méretű sárkány, jelentése: pillangó
  • mahibak – kis méretű, jelentése: kis hal 
  • querani – fél ív papírból készülő sárkány
  • nim takhata – szintén fél ív papírból készülő sárkány
  • partcha sé – háromnegyed ív papírból készülő sárkány
  • jak takhata – egész ív papírból készülő sárkány
  • pandj partcha – egy és egy negyed  ív papírból készülő sárkány
  • vkit partcha – egy és fél ív papírból készülő sárkány
  • haft partcha – egy és háromnegyed ív papírból készülő sárkány

Talán a fenti felsorolás is jól példázza, hogy egy féle sárkányt hány méretben készítenek el, az adott nap szélviszonyaihoz igazítva a méretet.

Az üzletek széles választékot kínálnak harcra kész zsinórokból, ezeket jobb vágási tulajdonságuk, átmérőjük, szakítószilárdságuk alapján osztályozzák, íme néhány név, ha Kabulban jársz és zsinórra lenne szükséged: Captain, Regency, Olympic, Khyber Shaheen, Mamilon Shutranj. A zsinór felületét a jobb vágás érdekében Indiához hasonlóan ebben az országban is zúzott üveg és ragasztó keverékével kezelik. A helyiek shishá-nak hívják ezt a színezett zúzott üveg-ragasztóból készülő elegyet, amelyet hosszú évek kísérletezésével állítottak össze és a családok féltett titokként őrizték, bár az utóbbi időkben már a boltokban is beszerezhető. A zsinór előkészítése a harcra akár órákat is igénybe vehet, győzni csak jó eszközökkel lehet.
A harci sárkány zsinórjának kezeléséhez ebben az országban két játékos szükséges. Az egyik felelős a sárkány irányításáért, valamint a megfelelő pillanatban a zsinór gyors behúzásával elvághatja az ellenfél sárkányának zsinórját. A másik eresztő a zsinór kezelhetőségéért valamint a kieresztéséért felelős, ugyanis ha a sárkányt támadás éri a zsinór meglazításával ellehetetleníti a vágást. Ez egy kiváló taktikai játék, mely percek alatt véget érhet, de akár órákig is eltarthat. Általában a türelmes versenyzők nyernek, akik nem támadó, hanem defenzíven játszanak, majd a harc végéhez közeledve, a döntő pillanatban alkalmazzák a vágó technikát.

Jelenkor

Jelenleg ez az egyik nemzeti sport Afganisztánban, minden pénteken összegyűlnek a harcolni vágyók a Kabul mögötti hegyekben. És, hogy milyen okok vezettek a tiltáshoz? Megismertetném az olvasót a tálib kormány sárkányokra vonatkozó törvényével, miszerint:

Kihirdetendő a nyilvánosság számára, a közmédiumok használatával, hogy:

  • a sárkányozásból adódó gyermek halálozás,
  •  a harci sárkányokra fogadás,
  • valamint inkább a sárkányozással foglalatoskodó, oktatástól távol maradó gyermekek okán a sárkányozás nem kívánatos Afganisztánban.

A sárkányos üzleteket és műhelyeket be kell zárni.

Kultúrális és Szociális Minisztériuma
Mawlavi Enayatullah Baligh

Háááát, ide elég a végére egy punktum! 😉

A képen Noor Agha -akit a helyiek a legjobb sárkánykészítőként tartanak számon- tanította be a “The Kite Runner” (Papírsárkányok) című filmben szereplő gyerekeket. A filmben az Ő sárkányait láthatjuk. Agha nem véletlenül lett sárkánykészítő, családjában három generáció óta ezzel foglalkoznak a férfiak. A ragasztó receptje is a féltve őrzött titkok egyike, Kabulban csak Ő tudja úgy ragasztani a sárkányok vitorláját, hogy ne hullámosodjon. A sárkánykészítő mester  a tálib uralom alatt elmenekült Pakisztánba, majd visszatérve csak egy Kabulon kívül eső temetőben tudott újra  letelepedni. Nem csak sárkányait vásárolják előszeretettel, hanem ügyességét is tisztelik ami nem csoda, hiszen évek óta sorra nyeri a sárkányos viadalokat, többszörös bajnok. Minden sárkányára jelzést helyez el, a védjegye egy skorpió alak.
Egy másik kabuli sárkánykészítő a tálib megszállás alatt végig készíttette sárkányait. Mint mondta, a gyerekek számára készített kb. 30 centis sárkányok ára 2 afghani (kb: 9 forint), a nagyobbak, amelyeket a gyakorlottabbak használnak 100 afghani (kb: 450 forint)

Kabulban jelenleg több tucat sárkánykészítő műhely és üzlet működik, melynek neve Shoar Bazaar. Itt a sárkányozáshoz szükséges alapanyagoktól kezdve a kész modelleken át a kiegészítőkig minden megkapható, itt Agha sárkányait akár 60%-os felárral is el tudják adni. Van olyan, aki 10-20 darabot is megvesz egyszerre, az egyik beszámoló egy nagykereskedőről szólt, aki akár napi 20.000 (?) db sárkányt ad el, a kis üzletében pedig napi 200 db-ot.

Érdekes, hogy megannyi sárkánygyűjtési kampányt találtam:

  1. A ’98-as tálib megszálláskor az afgánok hagyományos sárkányreptetésének betiltásakor egy francia kezdeményezés 1000 db sárkányt gyűjtött, amelyeket  az Unicef részére jótékonysági árverés céljából bocsátott a rendelkezésükre.
  2. 2003-ban az ENSZ csapatok ajándékoztak 10.000 db sárkányt az afgán iskolás gyerekeknek, hogy segítsék sárkányos kultúrájuk fenntartását.
  3. 2007-ben a lengyel ENSZ csapatok mindenféle segéllyel megrakva érkeztek a Ghazni tartományba. A humanitárius csomagok között élelem, tanszer, ruha,… és sárkányok voltak. Mondanom sem kell, hogy a legjobban ennek örültek a gyerekek, akik a katonákkal együtt emelték magasba vadi új sárkányaikat.
  4. 2011-ben az Amnesty International jelképes sárkánygyűjtésbe kezdett, majd nyomásgyakorlásként elküldve a Brit kormánynak, ezzel tiltakozva az afgán nők jogainak sárba tiprása ellen

Egy érdekes beszámolót olvastam, amit érdemesnek tartok megosztani olvasóimmal. Egy Afgán férfi Amerikába került, majd amikor a tengerparton meglátta, hogy többen sárkányoznak, egyből vett is egy sárkányt. Összeszerelés után hamar felhúzta az égre, majd amikor közelebb került egy másikhoz, megkezdte a harci manővert és győzedelmesen  felülkerekedett,  zsinórját elvágta. A levágott sárkány tulajdonosa egy kislány volt, aki sírásával honorálta a győzelmet, szegény afgán emberünk pedig ünnepelte első amerikai győzelmét. A helyi rendfenntartók a nyugalom megzavarásával vádolták a férfit, aki értetlenül állt az események előtt. Mint mondta: “az Egyesült Államokban mindenki kerüli a konfliktust, Afganisztánban minden a harcról szól.”

Azt hittem, hogy sok lesz az egyezés a térség országaival, úgy gondoltam, hogy a sok éves szovjet és tálib megszállás miatt nem fogok sok sárkányos történetet, leírást találni, azonban nagyot tévedtem. Elsősorban az fogott meg, amikor az ország sárkányokhoz kapcsolódó történeteit kerestem, hogy a sok elnyomás ellenére, háborús környezetben is ragaszkodtak a hagyományok megőrzéséhez és nem merült feledésbe a szeretett sportjuk. Biztos, hogy sokat segített az afganisztáni sárkányos hagyomány életben tartásában a “The Kite Runner” film is, így sokan tudomást szerezhettek a világ ezen tájékának játékáról. Esős, szélcsendes időben biztos sort kerítek erre a mozira…

Források:

http://www.nytimes.com/slideshow/2007/12/14/world/1215-KITES_index.html?th&emc=th
http://www.afghandesk.com/culture/afghan_fighter_kites.html
http://afghanappealfund.org.uk/?page_id=28
http://www.kitelife.com/magazine/issue29/afghankites03/content.php
http://www.rferl.org/content/article/1101400.html
http://www.time.com/time/magazine/article/0,9171,1592857,00.html
http://www.reuters.com/article/2007/04/11/us-afghan-kites-idUSSP19723220070411
http://www.afghanistan-culture.com/kite-flying-in-afghanistan.html
http://subvision.net/sky/planetkite/middle-east/afghanistan/index.htm
http://www.kitec.net/gallery/v/kitetravels/kabul/
http://subvision.net/sky/planetkite/middle-east/afghanistan/index.htm
http://www.amnesty.org.uk/uploads/documents/doc_21770.pdf
http://janchipchase.com/2008/08/kite-string-naming-norms/
http://www.thenational.ae/news/world/south-asia/in-kabul-happiness-flies-in-the-sky
http://www.carnetdevol.org/cerf-volant_pays/afghanistan/film_kiterunner.html
http://www.nytimes.com/2007/12/14/world/asia/14iht-kites.4.8751433.html?_r=1&pagewanted=all
http://www.defense.gov/news/newsarticle.aspx?id=46678

Share Button

Szólj hozzá!

%d blogger ezt szereti: